Megérkezett a tél


Még sosem vártuk ilyen sokan a telet…áprilisban. Több millióan le sem hunyták a szemüket az éjszaka, hogy hajnalok hajnalán újra bekapcsolódjanak A TÖRTÉNETBE. Mert a Trónok harca sorozat vitathatatlanul az évszázad története. Talán a Gyűrűk urához hasonlíthatnánk kicsit, ott is léteznek különböző népek és országok, térképe és történelme is van a történetnek, de a Trónok harca ennél sokkal izgalmasabb, nyersebb és félelmetesebb.

Míg a Gyűrűk ura inkább egy varázsmese, a Trónok harca szigorúan megköveteli a 18-as karikát nem csupán a kegyetlenségek, kínzások élethű ábrázolása miatt, de a pikáns jelenetekből és meztelenkedésből is bőven nyújt újat még a legélénkebb fantáziájú nézőknek is.

Mindezt mégis körül lengi a romantika, a vadregényesség és nem utolsó sorban a mágia. George R. R. Martin megálmodott egy olyan világot, ami még az én überkritikus férjemet is le tudta nyűgözni. Alapvetően a kalandregényeket, krimiket és riportfilmeket kedvelő férjem szerint a mágia a legérdekesebb szál a történetben, a varsafa és az annál imádkozó béna fiú és a „Mások” létezése hozza leginkább lázba. Én is úgy gondolom, hogy a sokrétűen felépített mágikus szál nagyon eredetivé teszi ezt a mesét, mely mégis egy egyszerű ellentétbe torkollik a tűz és a jég harcába.

A 8. évad végén már mit sem számítanak a Vastrónért évezredek óta vívott cselszövések és háborúk. Már csak egy dolog maradt az utolsó hat részben: az, hogy ki éli túl? Ki győzedelmeskedik a végén: a sárkány tüze vagy a kék szemű hideg Éjkirály serege? Ez az ellenfél kimeríthetetlen és elpusztíthatatlan, ezzel szemben esendő emberek állnak, óriási lélekjelenléttel.

A történetben sok a főszereplő, a jó oldalon a Starkok, Deres népe és az idők folyamán hozzájuk pártolt emberek, köztük már két Lannister, a törpe és Jamie. Daenerys Targaryen és a két tüzet okádó sárkánygyermeke… az Éjkirály roppant és egyre csak duzzadó serege pedig már elindult Dél felé, sőt van már egy sárkányuk is, aki nem tüzet, hanem jeget fúj. Mindeközben Havas Jon és a jelenlegi királynő, Daenerys egymásba szeret, szerelmük szenvedélyes és romantikus, melyet beárnyékol egy sötét titok. Ezt még mit sem sejtik, amikor egy-egy sárkány hátán lovagolva repülnek monumentálisan a lopott randira…

Az utolsó évad első részében már végre Jont is tájékoztatják róla, hogy valójában ő a király és a szerelme a rokona… az érzelmi válságon túl kint is dúlnak a harcok, a szimpatikusabbnál szimpatikusabb szereplők pedig életük utolsó nagy küzdelmére készülnek, ahogy mi is velük izguljuk át az elkövetkezendő 5 hetet…

”Ami meghalt, már nem halhat meg”– már csak ebben reménykedünk, hogy sokan túlélik és happy end lesz a vége, ha ilyen ebben a műfajban lehetséges? Miért vonzódunk ennyire ehhez a pusztító, harcokon edzett, kegyetlen világhoz? Mert legbelül mindannyian azt a pillanatot várjuk, amikor győz az erény, a valyriai acélpengén felcsillan a lovagiasság, és a halál torkába rohanó szereplők bátorságát látva talán kicsit mi is erőt merítünk a mindennapi életünk küzdelmeihez…

Fotó: hbo.hu