Azt gondolom, hogy tetteink milyensége és mennyisége határozza meg, hogy melyik oldalt erősítjük, hova tartunk… a jót vagy a rosszat választjuk. Amikor valaki szándékosan megbánt valakit és tudtában van, hogy rosszat tesz, mégis megteszi, szerintem az rossz, nem? ..és ha sokszor tesz ilyet??? akkor is rossz, nem? Azon gondolkodtam, hogy vajon aki rosszat tesz a másikkal, mit érezhet? Elégedettséget, megnyugvást, kacajt a lelkében?
Az utóbbi években nagyon komoly szinten romlik az emberi kapcsolatok minősége. A pénz, pozíció, népszerűségi hajsza egyre több embert megfertőzött és átgázolnak bármin és bárkin, csak azért, hogy elérjék a céljukat. Sétálva a történelemkönyvekben, bizonyára mindig is így volt, de a social media igen kiszélesítette az információk áradatát (és ennek nagyon nagy szelete valótlan információ), amit lehetetlenség feldolgozni, ugyanakkor az egész egy hamis képet ad…és mégis, mintegy kéznyúlvány az okostelefon, mely igen rövid pórázon tartja a XXI század emberét. Óriási veszélyben a fiatalok, akik még nem tudnak szűrni.
Nemcsak a szülőknek, de az iskoláknak is kötelességük lenne, hogy az internet JÓ használatára tanítsák a diákokat, olyan tananyag helyett:-))) amit igazából sosem fognak használni.
Tele van a világ olyan gyerekekkel, akik rengeteg időt töltenek a virtuális térben és egyre távolodnak a valóságtól. Döbbenet, hogy ilyen fontosságú problémával, helyzettel nem foglalkozik senki. Az internetről jövő valós veszélyekről, bűnözésről se tudnak szinte semmit:(((
szerintem….
Gina