Több mint 20 éve a színpadon, sikert sikerre halmozol/halmoztok, sok munka van benne?
Gyerekkori álmokat váltok valóra estéről estére. A munka az alapja az egésznek, de nagyon fontos az is, hogy a szerencse mennyiben játszik közre, de hát ugye mint tudjuk, ” csak a jó kapusnak van szerencséje”. Illetve ami még nagyon fontos az, hogy az ember nagyon szeresse, amit csinál és értsen hozzá.
Mikor vált egyértelművé, hogy a zene a te utad?
6 éves koromban, amikor hallottam a Hungária együttes első lemezét.
Emlékszel, mit éreztél a legelső koncerten?
Igen, 6 éves voltam, és a tiszaföldvári strandon énekeltem el egy Komár László dalt, a ” Táncoló fekete lakkcipők” címmel.
Vonzott a színpad, vonzott az élőzene és a közönség tapsa, valamint a csillogó szemek, erre már 6 évesen ráéreztem.
Mi(k), ki(k) inspirálnak?
Jó zenék, jó filmek, jó, szép képzőművészeti alkotások, leginkább ami a 20. századhoz köthető vagy még régebbről. A mai korban nem nagyon találok olyat, ami megfogna, bár újra meg újra megpróbálom.
Milyen zenét hallgatsz?
Mindenféle 20. századi, jórészt a poptól a country-ig, Frank Sinatran át, Johnny Cash-ig, nyilván van egy meghatározó ízlésvilágom amiből nem szívesen lendülök ki.
Van olyan, hogy kedvenc dal? Kedvenc előadó? Kedvenc könyv?
Kedvenc dalom, bár mindenből van kedvencem, hiszen rajongó típus vagyok, de kedvenc dalnál maradva az ” All I can do is cry” egy 1956-os, nagyon kemény rockabilly dal, Wayne Walkertől.
Kedvenc előadóra nem tudnék választani, jórészt 20. századi előadóktól, rock and roll, rockabilly, rhythm-blues vagy az 50-60-as éveknek a jazz , swing, pop világából.
Kedvenc könyvem Szun-ce Hadviselés törvénye, örök érvényű biblia. Mellette nagyon szeretem a 20. század íróit.
Mennyi időt vesz igénybe egy fellépésre való felkészülés? Szokott lenni lámpalázad?
A fellépésre az előadóművész legyen az zenész, színész, egyebek, egy életen át készül. Lámpaláz mindig van, nagyok mondták, ha már nincs, akkor már nem érdemes csinálni. Mindig az aznap esti koncert a legfontosabb toronymagasan az életemben!
Megosztanál az olvasóinkkal egy kedves backstage történetet?
Nemrég volt szerencsém játszani Los Angelesben és Las Vegasban, találkoztam az egyik nagy gyerekkori herommal, úgy hívják, hogy Larry Collins, a Collins Kids egyik oszlopos tagja volt az 1950-es években. Volt egy dal a ” Hoy-hoy-hoy”, amit én is játszok, eredetileg ők játszották. Megbeszéltük Larry Collinssal, hogy az eredeti A hangnemben érdemes játszani vagy G-ben, ez egy örök emlékű backstage történet. De mondhatnám azt is, hogy nemrég közreműködő dobosom volt Los Angelesben a Blasters együttes kiváló dobosa, aki gyerekkori példakép és nagy kedvencem volt, és hihetetlen volt, hogy mögöttem játsza a saját dalomat.
A legutóbbi időszakból pedig fantasztikus érzés volt, hogy Fenyő Miklóssal a Budapest Arénában részt vehettem a Fenyő Ünnepen decemberben, ahol a backstageből is nagy izgalommal nézhettem végig, hogy egy ilyen nagy léptékű koncerten ilyen nagy előadó hogyan készül.
Milyen Amerika? Mit jelent számodra?
Amerika a sikert jelenti számomra, most már több amerikai díjam is van. Rendszeres visszatérője vagyok a kaliforniai rockabilly koncert helyszíneknek és fesztiváloknak. Nagy izgalommal állok az április 9-i Las Vegasi fellépésem előtt, ahol idén már nagyszínpadon játszunk, előttünk és utánunk csupa Grammy-díjas, úgyhogy van hova előre nézni.
Mit üzennél a 20 éves Önmagadnak? És a 80 évesnek?
A 20 éves önmagamnak azt, hogy így tovább, nagyszerű dolgok várnak rád, nagyon jó úton jársz, a 80 évesnek meg azt, hogy megcsináltad Péter, gratulálok!
Szerencsésnek tartod magad, elégedettnek? Mikor vagy a legboldogabb?
Szerencsésnek és elégettnek érzem magam, miközben örök nyughatatlan típus vagyok, mindig feljebb és feljebb vágyom, és legboldogabb akkor vagyok, ha minél több embernek játszhatom a dalaimat.
Mikor és hol láthatunk, hallhatunk a közeljövőben?
Január 31-én a Lockban, Rockabilly nighton, majd a nagy tavaszi Mystery Gang 22 esemény az Akvárium klubban, Budapesten március 13-án, néhány nap múlva Los Angelesben és Las Vegasban, a Viva Las Vegas nagyszínpadán, aztán újra itthon.
Köszönjük a válaszokat!