WILLIAM SHAKESPEARE: RÓMEÓ ÉS JÚLIA

dráma két részben

 Rendező: Eperjes Károly

Szerelem, tiszta érzékiség, vad családi viszály, ifjak és szépkorúak ellentéte: örökké aktuális élethelyzetek. Tobzódó életvágy és végzetszerű halál oly költőiséggel és drámaisággal, hogy a világirodalom egyik legnagyszerűbb egyetemes szerelmes művét ünnepelhetjük a darabban.

Előadásunk célja: bevezetés a szerelembe, a létezés fő misztériumába, amelytől megdicsőül a mindenkori ifjúság és elutasítja az értelmetlen halált.

Bemutató | 2020. szeptember 18. | Pesti Magyar Színház

Az előadást 12 éves kortól ajánljuk!

 Háttér:

Érdekes lenne egyszer összeszámolni, hány feldolgozás készült a világirodalom legcsodálatosabb szerelmi drámájából, a Rómeó és Júliából. A történet számtalan rendező, koreográfus, zeneszerző fantáziáját megmozgatta már, így valóban komoly kihívás elé néz a Pesti Magyar Színház társulata, amikor a drámát színpadra állítja.

A rendező, Eperjes Károly hitvallása szerint, amikor az ember arra veszi a bátorságot, hogy megmondja, mi a jó és mi a rossz, akkor könnyen összekeveredhetnek a humán és az isteni értékek. Ezért alkotótársaival együtt mind az elemző, dramaturgiai munkafolyamatokban, mind a színpadi rendelkező próbákon arra törekedett, hogy pontosan megmutassa, visszaadja, ne pedig újra értelmezze a drámát. Egy Shakespeare mű annyira gazdag, annyira összetett, hogy minden élethelyzetünkben, életkorunkban és állapotunkban új és új részleteket fedezünk fel benne, amelyek akkor is elementáris erővel tudnak hatni, amikor az ember már betéve tudja a történetet.

Az előadás megmutatja, kikről is szól valójában ez a történet: ártatlan gyerekekről. A címszereplők kiválasztásának legfontosabb szempontja is az volt, hogy minél természetesebb, őszintébb színpadi jelenlétük legyen, hogy őrizzenek még valamit a tiszta rácsodálkozás képességéből, ugyanakkor a sodró, ifjúi szenvedélyt is hitelesen be tudják mutatni. Eperjes Károly megtalálta azokat a fiatal szereplőket, akikről valóban elhisszük, mennyire idegen az a fájdalom, ami életről-halálról szóló döntésüket kíséri.

A korhű díszletek között, reneszánsz jelmezekben játszott előadás szerelmespárját a 17 éves Kelemen Hanna és a 19 éves Góg Tamás, illetve a másik szereposztásban Kovács Panka és Kocsis Gábor alakítja.

Kosztolányi Dezső fordításában a darab egyik záró sora így hangzik: „aztán kegyelmezünk és büntetünk”. Ám a Pesti Magyar Színház színpadjáról ugyanez a mondat így szól majd: „aztán kegyelmezünk és bűnhődünk”. Előadásunk a megbocsátás erényét hirdeti, de azt is, hogy nem lehet sértetlenül letenni a bűn nyomasztó terhét.

Fotó: Juhász Éva/PMSZ

William shakespeare: rómeó és júlia

SZEREPLŐK és ALKOTÓK

               ESCALUS, Verona hercege                   EPERJES KÁROLY Jászai Mari- és Kossuth-díjas

                                                                                      BÖLKÉNY BALÁZS

       PÁRIS, ifjú nemesúrfi, a herceg atyjafia      SZURCSIK ÁDÁM

        MONTAGUE a két viszálykodó ház fejei    TAHI JÓZSEF

                                                 CAPULET              PAVLETITS BÉLA

                                RÓMEÓ, Montague fia          GÓG TAMÁS eh. / KOCSIS GÁBOR

MERCUTIO, a herceg rokona, Rómeó barátja   HAUMANN MÁTÉ

BENVOLIO, a herceg rokona, Rómeó barátja    TÓTH JÁNOS GERGELY

                   TYBALT, Capuletné unokaöccse        KISARI ZALÁN

                    LŐRINC, Ferenc-rendi barátok         SZATMÁRI ATTILA

                                                      JÁNOS                KIS BENJÁMIN an.

                     BOLDIZSÁR, Rómeó szolgája         FAZEKAS LÁSZLÓ an.

                 PÉTER, Júlia dajkájának szolgája        PENKE SOMA an.

                    SÁMSON, szolga Capuletéknél        BORKÖLES BENCE an.

                   GERGELY, szolga Capuletéknél      ESZENSZKY GERGELY an.

                       GERGŐ, szolga Capuletéknél       KALIVODA IMRE an.

                                            EGY SZOLGA           GRÉCZY BALÁZS an.

              ÁBRAHÁM, szolga Montague-éknál   PAPP DOMONKOS an.

                                    EGY PATIKÁRIOS         SZŰCS SÁNDOR

                                        MONTAGUE-NÉ        BEDE-FAZEKAS ANNA

                                             CAPULETNÉ          KOVÁCS ZSUZSANNA

                             JÚLIA, Capuleték leánya       KELEMEN HANNA / KOVÁCS PANKA

                                       JÚLIA DAJKÁJA       SOLTÉSZ BÖZSE Jászai Mari-díjas

 

Veronai polgárok, férfiak, nők a két házból, álarcosok, őrök, nappali és éjjeli kíséret

 

Díszlet:      SZÉKELY LÁSZLÓ

                                                                      Jászai Mari – és Kossuth díjas, a Nemzet Művésze

Jelmez:      RÁTKAI ERZSÉBET

                                                                      Ferenczy Noémi- és Jászai Mari-díjas, Érdemes Művész,

                                                                                        a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja

Zene: BUCZ MAGOR

Vívás:  GYÖNGYÖSI TAMÁS

Dramaturg:  DERES PÉTER

Koreográfus:  VINCZE BALÁZS mv., FÜLÖP TÍMEA

                                       Világítástervező:  MADARÁSZ „MADÁR” JÁNOS

Súgó:  LESTYÁN LUCA

Ügyelő:  HARGITAI BÁLINT

Rendezőasszisztens:  LÉVAI ÁGNES

Rendező:   EPERJES KÁROLY Jászai Mari- és Kossuth-díjas

 

 

„A szerelem? Hogy gyenge? Nincs erősebb!
És nincs vadabb! Úgy szúr, akár a tüske!”