avagy haldoklón zengő, végső, bús panasz egy felvonásban
Edward Bond Lear című drámáját átépítvén Földényi F. László fordításának felhasználásáva
Ha Isten teremtette volna a világot, mindig igazságos és bölcs lenne a hatalom, és mennyi szenvedést takaríthatnánk meg! De a világot mi teremtettük – a magunk kicsinységéből és gyengeségéből. Félszeg és törékeny az életünk, és csak egyvalami őrizheti meg a józanságunkat: a könyörület, és könyörület nélkül az ember őrült.”
A Lear az egymást váltó – formálisan különböző, de lényegében azonos – politikai rendszerek drámája. Egy olyan társadalomról ad kegyetlen képet, ahol a hatalom mindig erőszakos, az egyén mindig alávetett, a különböző elvek és érdekek pedig mindig többet érnek az emberi életnél. Bond állítja: a könyörület hiányzik belőlünk, a jelenkor összeegyeztethetetlen az isten-eszménnyel, a Shakespeare-korabeli reneszánsz humanitás és emberi gazdagság pedig eltűnt a modern világból.
A k2 és a 6szín közös előadása arra az ellentmondásos kérdésre keresi a választ, hogy az általunk épített és minket körülvevő védőfalak valóban képesek-e szabaddá tenni bennünket.
Szereplők:
Bán Bálint, Boros Anna, Kocsis Pál, Piti Emőke, Urbán Richárd, Viktor Balázs
Rendező: Benkó Bence
Fotó: Steinmetz Anikó