Miután kissé elcsendesült Mihail Szergejevics Gorbacsov temetése körüli hírek, volt alkalmam mélyebben beszélni Leslie Mandokival a számunkra szabadságot és békét hozó, az elmúlt 100 évnek a legfontosabb történelmi személyiségről
-Először is megosztanád, hogy mikor, hol találkoztatok először Gorbacsov úrral? Hogyan ismerkedtetek meg?
L.M.:Több mint negyed évszázada Raisza Makszimovna Gorbacsova, az elnök felesége keresett meg, hogy csináljunk közösen egy modern zenei projektet. Az akkori Oroszország gondolatmenetén túlmutató, nyitottabb kulturális elképzelés volt és a fő céljuk, hogy a fiatalság hasznára váljék. El is kezdődött a munka az inspirációik, útmutatásaik alapján, mely során sokat találkoztunk és ebből kialakult a barátság is köztünk.
-Téged személy szerint mivel tudott inspirálni Gorbacsov úr?
L.M.: Én már 20 évesen a progresszív rock zenét játszottam a Bem rakparton, ebben a zenei közegben nőttem fel. A progresszív rock zenét képviselők a lázadó, szabadelvű lelkeket az egész világon összekötötték, ahogy Pink Floyd, Yes is tette. A barátom elmagyarázta, hogy nemcsak a magyar kommunista kulturális vezetésnek volt az igénye, hogy a progresszív és a jazz rockot eltapossák – többek közt minket is, mint a feltörekvő JAM együttest – hanem ez egy központi bizottsági, kultúrpolitikai döntés volt. Tehát Gorbacsovval sok érdekes beszélgetés folyt a cenzúráról és hogy ennek a zenének mi volt a jelentősége abban az időben a társadalomban. Főként ezek a dolgok kötöttek minket kettőnket össze, azaz hármunkat. Sosem szabad kifelejteni Gorbacsov feleségét, hiszen a nagy szerelem mellett igazi szellemi partnerek voltak egymásnak és ez is igazán tudott inspirálni engem.
-Kimondhatjuk, hogy a szabadelvűség kötött Titeket össze Gorbacsov Úrral?
L.M.: Igen, továbbá a Magyarság is. Ő tudta, hogy mi magyarok ruszofóbok vagyunk. Azt a vérengzést, rombolást, öldöklést, amit a szovjetek tettek Budapest utcáin, illetve az egész országban, jól ismerte. Más történelmi reflexiója volt Magyarország tekintetében, mint általában az újságok írtak. Például azt írták, hogy Németh Miklós elment Gorbacsovhoz, aki megengedte a vasfüggöny leomlását. Nekem másképp mesélte el, mégpedig amikor Gorbacsov elolvasta, hogy Orbán Viktor mit mondott a Hősök terén 1989 júniusában, úgy fogalmazott, hogy az a nagyon tehetséges magyar diák, aki hazajött Angliából, illegalitásban alakította a pártját (mai miniszterelnökről beszélt) a szovjet csapatok Magyarországról való kivonulásáról és a Vasfüggöny leomlásáról azonnali tárgyalást szorgalmazott. Akkor Gorbacsov és Gorbacsova tudta, hogy ez egy irreverzibilis folyamat és az úgy fog történni.
-Egy könnyedebb kérdésként, azt tudod, hogy mi volt a kedvenc magyar étele, itala?
L.M.: Egyértelműen a marha gulyás volt a kedvence, viszont kedvenc italában nem vagyok biztos, vodkáztunk együtt és jó francia borokat ittunk többször.
-Mi volt a kedvence dalaid közül?
Volt több is. Az egyiket Gorbacsov felesége el is keresztelte elsőszülött lányomról Lara-ról
illetve kedvenc lett a dal, ami Gorbacsov 90. születésnapjára készült.
-Mesélj kérlek részletesebben az utóbbi dalról. Hogyan adtátok elő neki?
L.M.: A születésnapja környékén a pandémia nagyban pusztított, ő nagyon beteg volt. Mondhatni, hogy betegsége miatt mindenkinél jobban félt a világjárványtól. A hajdani államtitkárával voltak ketten egy szobában és telefonon beszélgettünk hosszasan. Majd előre megbeszéltek szerint az államtitkár úr át is kapcsolt minket videóhívásra. A világ különböző pontjain pont egy online koncertet gyakoroltunk a Soulmates csapattal és amint átkapcsoltak bennünket videóhívásra elkezdtük a „Thank you Gorbi” nevezetű számot játszani. Gorbacsov nagyon meglepődött és könnyes szemmel hallgatta végig a számot. Igazán jól sikerült a meglepetés.
-Tudjuk, hogy nehezen élted meg e nagyszerű képességű barátod elvesztését, sikerült lerónod kegyeletedet ravatalánál?
L.M.: Pénteken még koncerteztünk az EU-ban és mindent megtettem, hogy ott lehessek szombaton. Még a részleteket is megbeszéltük, de az EU-ból ugye leállítottak minden repülőgépjáratot. Próbáltam Isztambulon keresztül repülni, de sajnos az sem volt lehetséges. Ez egy borzasztó tragédia, amit ezáltal megélünk. Nagyon szomorú azt összehasonlítani, hogy az SZKP neves főtitkárai közül említve Andropov, Brezsnyev temetésén az egész világ részt vett. Ott volt az amerikai elnöktől kezdve a francia elnökig és német kancellárig minden neves személyiség és Gorbacsov is megérdemelte volna, hogy mindenki ott lehessen és lerójja kegyeletét. Az elmúlt 100 évnek a legfontosabb történelmi személyiségről beszélünk, Kelet-Németországból 350 ezer szovjet katonát vonultatott ki, neki köszönhetjük a hidegháború befejezését, tőle kaptuk a szabadságot és a békét. Tartoztunk volna azzal neki, hogy minden fontos személyiség ott legyen szombaton a sírjánál és én ezt tragédiaként élem meg, hogy pont az ellenkezője történt, tisztelet a kivételnek.
-Még pár gondolat?
L.M.: Igen, még pár szót megosztanék barátomról, illetve Raisza Makszimovnáról. Ő róla is meg kell emlékeznünk egyúttal, hiszen mint már említettem, egy csodálatos hölgy, aki kulcsfontosságú történelmi személyiség volt szintúgy. Ebben a kontextusban mindig kettőjük munkásságára gondolok. Egymás hajtóerői voltak, minden tiszteletem az övék.
Gorbacsov tanítását emelném még ki, miszerint az a megoldás, hogy elkerüljük a konfrontációt. Tárgyalni, tárgyalni, tárgyalni! – ez volt a pártpolitikája. Ha most ránézünk a világra, pont az ellenkezőjét tapasztaljuk: konfrontáció a népszerű és nem a tárgyalás. Emlékszem, sokszor mondta, hogy a gyermekeknek azzal tartozunk, hogy egy békésebb világot hagyjunk rájuk. Ezt kellett volna megtenni, de sajnos ez nem valósult meg. A halotti tor végeztével megállhatott volna a világ Gorbacsovra emlékezve, hajnalig kellett volna tárgyalni a békéről, de ez sem valósult meg.
Reméljük hamarosan az emberség eszméje győz, és vége lesz ennek a szörnyű öldöklésnek, rombolásnak, pusztításnak egy élhetőbb és boldogabb jövő érdekében.
A fotón :Ian Anderson (Jethro Tull), Masha Elstner, Gary Brooker (Procol Harum), Leslie Mandoki, George Kopecsni, Michail Gorbachev, Laszlo Bencker, Bobby Kimball (Toto), Eric Burdon and Peter Frampton backstage at the ZDF-show “50 Years Rock”.
Riporter: Csengery Lengyel Tímea