Sok évnyi koncertlátogatás, számtalan zenei műfaj és nagyszabású produkció megtapasztalása után óhatatlanul kritikussá válok. Ritkán ér olyan impulzus, amely áttöri a rutin szülte távolságtartást. Életemben először láttam André Rieu-t élőben, de a látottak és hallottak fényében az első alkalom bizonyosan nem az utolsó volt.
Rieu produkciója messze túlmutat a klasszikus értelemben vett komolyzenei hangversenyek keretein, a precizitással felépített, mégis végtelenül szerves és élő zenei színház. A színpadi jelenlét minden egyes másodpercét átjárja az a fajta arisztokratikus elegancia és vérprofi előadóművészet, amely napjaink felgyorsult, gyakran felszínes szórakoztatóiparában már igazi kuriózum.
A Johann Strauss Zenekar kiváló hangszeres zenészek gyűjteménye, kompromisszummentes, tökéletesen összehangolt, szinte családként lélegeznek a színpadon. A megszólaló művek hangszerelése és a zenei tónusok gazdagsága azonnal magával ragadt, ugyanakkor ami a produkciót igazán egyedivé teszi, az az arányérzék, a klasszikus zene emelkedettsége egy percig se vált merevvé.A műsort átjáró intelligens, finom humor, a közvetlen kedvesség és a láthatóan őszinte és tapintható szeretet olyan organikus szövetséget alkot a zenei perfekcionizmussal, ami egészen egyedülálló. Rieu a közös zenei élmény narrátoraként, kikacsintásaival, gesztusai és a közönséggel való játéka fellazítják és megközelíthetővé teszik a produkciót.Az egész koncert íve mesteri, a romantikus dallamok és a magukkal ragadó keringők gazdag nosztalgiára építenek, és nagyon jól működik, a tökéletesen csiszolt látványvilág és a makulátlan zenei megszólalás mögött egy olyan tiszta, emberi üzenet rejlik, amely a lélek legérzékenyebb húrjait rezdíti meg. André Rieu személye és munkássága élő bizonyítéka annak, hogy a magas szintű elegancia és a széles körű érzelmi hatáskeltés nem zárja ki egymást. Tegnap este hosszú időre velem marad.
A viszontlátásra, Maestro! 2027. november 5-én.
Fotó forrás: https://www.facebook.com/andrerieu