Egy nap, amikor újra gyereknek éreztem magam… a fővárosi Nagycirkuszban- Mirázs

Tegnap megnéztem a Fővárosi Nagycirkusz Mirázs – Örökség című előadását, és egészen fantasztikus élmény volt! Nehéz eldönteni, hogy egy ilyen előadást a gyerekek vagy a felnőttek élveznek-e jobban. Talán éppen ez benne a legszebb, hisz  néhány órára előcsalogatja belőlünk a gyermeki énünket, és egyszerűen hagyjuk, hogy elvarázsoljon bennünket az, ami a porondon történik. A látvány lenyűgöző, a jelmezek gyönyörűek, az artisták teljesítménye pedig egészen elképesztő. Erő, elegancia, bátorság, zene, fények, színek és rengeteg olyan pillanat, amikor az ember szinte visszatartja a lélegzetét. Mindezt különleges, meseszerű hangulat fogja össze. A magyar és közép-ázsiai mondavilág, a csodaszarvas legendája és a cirkuszművészet találkozása egy különleges világot teremt, amelybe jólesik néhány órára belefeledkezni.Ami pedig ebben a nyári kánikulában különösen pluszban még jól esett, hogy bent nagyon kellemes a hőmérséklet, a légkondicionálásnak köszönhetően az előadás pedig valódi felüdülés volt.

Különösen tetszett a bohócok produkciója, igazán szellemesek, szerethetőek és jópofák voltak, és ami számomra különösen fontos, nem erőltetett módon akartak mindenáron nevettetni. A humoruk természetesen működött, remekül érezték a közönséget, és olyan könnyedséget vittek az előadásba, amely a gyerekeket és a felnőtteket egyaránt megnevettette. Jó volt körbenézni, és látni, hogy ugyanazon a poénon nevet gyerek, szülő és nagyszülő. Talán ez is a cirkusz egyik titka…kortól függetlenül képes ugyanazt az örömöt előhozni belőlünk.

Az artisták teljesítménye pedig  valóban egészen elképesztő, mikor az ember ott ül néhány méterre tőlük, egészen másképp érzékeli, milyen hihetetlen fizikai teljesítmény, koncentráció, fegyelem és többévnyi munka van egy-egy produkció mögött. Vannak pillanatok, amikor  szinte levegőt sem mertem venni…. olyan pontosságot, erőt, egyensúlyérzéket és bátorságot láthatunk, amit nehéz szavakba önteni.

És mindezt úgy adják elő, hogy kívülről könnyednek és természetesnek tűnik. Pedig pontosan tudjuk, hogy egy-egy mozdulat mögött hány száz vagy akár több ezer óra gyakorlás állhat. Nekem éppen ez az artistaművészet egyik legnagyobb csodája: emberfeletti teljesítményt mutatnak be úgy, hogy közben megmarad benne a szépség és az elegancia.

 Számomra ezek az igazi kikapcsolódások amikor   megfeledkezünk a hétköznapokról, és újra rácsodálkozunk valamire úgy, ahogyan  gyerekkorunkban tettük. Gyerekkel, családdal, barátokkal vagy akár felnőttként is szívből ajánlom. Egy biztos… érdemes megnézni. Nekem  és a családomnak fantasztikus élmény volt, és még sokáig velünk marad a hangulata, ez a lényeg a sok szép élmény…alig várom az új projektet.

Fotó forrás: https://fovarosinagycirkusz.hu/