Ezt annyira szeretem!

 

„Nőnek, gyereknek, egyénnek, népnek, kornak, világnézetnek, erkölcsnek mondhatnám filozófiai tükre a divat, ami stílussá tisztulva is olyanokat fed fel a látó szem előtt, amit mindenki takargatni szeretne. Nem minden szép, ami új és nem minden eldobni való, ami régi és nagy különbség van abban, ami ócska és ami antik. Jó lenne kicsit nyitottabb szemmel járni a hiúság vásárában. Honnan tudjuk, hogy egy lány vagy egy fiú olyan amilyennek látszik? Nem elég tisztességesnek lenni, tisztességesnek is kell látszani.

A barátságoknak erősségét szoktam mérni, hogy mennyire tűzálló… egy barát elviseli a másik kritikáját…Isten egész szép világot teremtett, meg tudjuk vajon becsülni? Vészes dolog az emberben a birtoklási szenvedély s a szeretet nagy próbája, ha egy ember ellene tud állni. Lehet valaki gavallér gőgből is…A gavalléria, aminek nem szeretet a gyökere nagyot tud ám sérteni.

Sokszor hallom a magányos embert, hogy „engem senki nem szeret”…lehet együtt ballagni, olykor szaladni az élet rázós útján egy másik emberrel és nem kell magányosan, árván botorkálni.

Tele vagyunk igényekkel Istennel, emberekkel szemben és sokszor úgy véljük, hogy nekünk nincs kötelességünk. Ha olykor kikerülünk az élet sodrából a szélekre, akkor is van felelősségünk….a széleken is folyik az élet, az emberek ugyanúgy segítségre szorulnak, csakúgy mint a sodrás közepén.

A fiatal létet a szerelem, féltékenység, becsvágy, törtetés, hiúság, pénz utáni hajsza teszi tönkre.
A békesség, boldogság, öröm, mind-mind a lélek gyümölcse.
Az élet legnagyobb terhe saját magunkat cipelni mindenhová. A sok gondolatunk zakatolása sokszor elhomályosítja a lélek szavát, pedig komoly erőforrás és biztatás, ami onnan hallatik.
Jól kiszolgáltatva lenni a jónak, hatalmas biztonságot ad.
Sajnos nagyon fel tudnak bosszantani az ostoba és rossz akaratú emberek, azok akik szüntelenül magukat ünnepelik. Megtanultam, hogy a jóakarat gyümölcse a békesség. A rosszakarat bűzlik, nem segít rajta a legdrágább francia parfüm és a legmézesebb mosoly sem.
A mai kor nagy bűne a szemérmetlen nő. Azt gondolom, hogy a fiúk, férfiak bármilyen vagányok is, a szívük mélyén él egy öntudatlan nagy vágy: a szemérmes nő után.

Fáj a léleknek az a sok zöld –kék folt amiket oktalanul, szükségtelenül összeszerzünk ebben a nagy önállóságunkban.
Sok a féltékenység, szerelmi, szakmai…..a féltékeny ember mindig a másikat akarja megváltoztatni, követel…haragot ellenszenvet szít…Aki fölényben van, soha nem fölényeskedik.

A titok, a kulcs az üres szívekre az önzetlen szeretet. Azt gondolom, hogy ott kezdődik, ha merünk rosszul is járni.
Hiszek Istenben, én úgy nevezem a kiapadhatatlan erőt, energiát, szeretetet, Te hívd úgy ahogy jól esik.
Nemcsak a házasságok köttetnek az égben, a barátságok és a komolyan vett rokoni kapcsolatok is, meg merem kockáztatni, hogy a jól működő munka kapcsolatok is. Hiszem, ha nincs égi kapcsolat közte, akkor az idő múlásával nem értjük egymást.
Hol vannak azok az iskolák, ahol a józanság lelke lakozott. Az iskolának hatalmas determináló ereje van, de sajnos folyamatosan romlik az állaga. A mostani gyerekeknek joguk van mindenhez, tömik a fejüket adatokkal és jutalmazzák (vagy nem) a jegyekkel. Valóban egy szám 1-5 között mondja meg a tutit, hogy mit és mennyit tudsz? Az iskolai években nyiladozik az értelem, világosodnak a fogalmak, gyűjtőgetődik a szókincs, alakul a jellem.

Waldorf Iskola…-úgy hívom csak, mint az epidurális szülést (Isten Ajándéka).
Illik a másik embert emberszámba venni, akár fiatal, akár öreg, akár gazdag, akár szegény….
Illik respektálni mások tudást, szorgalmát, tehetségét, puszta létét.

Illik megbecsülni amit kaptunk, amink van, akik vagyunk. Népszerűségi indexünk egyenes arányban nő vagy csökken…cselekedeteinkkel. Azt tapasztjuk, hogy a fiatalok szeretnék tisztelni az idősebbeket, szeretnének hinni nekik, segítséget kapni tőlük ebben a zűrzavaros életben. A fiataloknak nagy szükségük van felnézni, belekapaszkodni a példamutató felnőttbe. Keresnek valakit, aki célt lát, aki biztatást ad a küzdelmeknek és aki mer színt és állást foglalni a saját életében. Segítenünk kell a gyerekeinknek, hogy boldoguljanak, jó legyen az életkedvük ezen a botladozós úton. Tanítsuk meg őket hogyan kell élni.
Sajnos van körülöttem elég ép, szép, erős, egészséges , jómódú, sikerekben gazdag fiatal, akik elcsúsznak egy banánhéjon. Nyakalják a rövid italokat, váltogatják a kapcsolataikat, munkáikat gyakran, aztán kiborulnak…..valaki elfordította a váltót, rossz vágányon futnak…segítsünk nekik.

A fiatal és idős egyaránt örömmel ugorjon neki a reggelnek, az új nap kezdetének, a legnagyobb kalandnak : az ÉLETNEK…ehhez képest fáradtak vagyunk. Nem fizikai fáradtság ez, hanem pszichikai, elfáradt a lelkünk. Elfárasztotta a kapkodás, a bizonytalankodás, a kétségeskedés, a sok csalódás, a világ erős zaja. Értékeket keresünk és sok esetben amit megmarkolunk arról kiderül, hogy értékelten lom. Szorongatunk elmúlt élményeket ,teljesületlen álmokat s szívünk olykor kong az ürességtől, sokszor útvesztőbe vagyunk belecsavarodva.
Álljunk meg, pihenjünk… keressük meg a biztonságunkat és oltalmazzuk. Valakinek az ölébe vágyunk picit pihenni…
Nemcsak a gyógyszer szünteti meg a feszültséget, hanem egy tréfás megjegyzés. A nevetés a legjobb görcsoldó és nem kell érte patikába mászkálni. A béke jó, a békétlenség fáj, saját tapasztalat.

Hangosítsuk fel a csendet…ÁLDOTT CSEND!… sokáig kerestem a kapcsolót a környezetben, aztán rájöttem, hogy bennem van. A békességnek ára van és az a türelem. Csak most találtam meg magam is. Ó Áldott ajándék. Hála-Türelem-Szeretet –és ERŐS HIT! Kérd és megadatik.

Tapasztalatokra építsük a bölcsességünket és takarítsuk ki a fejünket, szívünket, legyen helye a jónak, mert ez a világ ….érdekes….úton megy…
A szívtakarítást fontosnak tartom, hisz sok emberben ott lapul az irigység és gubbaszt az önzés…hatalmas ellensége a bölcsességnek és a tisztánlátásnak.
Mindenki rohan a felgyorsult világban, rengeteg elektronikai kütyü „látszólag” könnyíti az éltünket és még sincs idő semmire, hogy lehetséges? Ennek a kornak a fájdalmas hiánya az idő.
Voltak nehéz beszélgetéseim, amiktől legszívesebben megszöktem volna, de végigcsináltam, mert meg akartam oldani és csoda történt, mindig minden megoldódott és tanultam belőle.
Azt gondoljuk, hogy csak az van közel, amit elérünk és amit nem érünk el, távol van…pedig….
Félünk…mindentől…mindenkitől….miért? Mert nincs bizalom, pedig de jó volna minden körülmények között bízni ,ahogy a kisgyermek bízik a szüleiben.
Megtanultam bízni, a zakatoló, fülsüketítő eszement lármás világban, még akkor is ha az eszem sokszor mást diktálna.
Természet:……….Isten keze-csodálatos, a Nap, a Hold, a hegyek, tengerek, rétek beszédes hallgatása pihentetné a sok embert, de nem hagyják.
Kultúra:….Ösztön,….érzem, tudom…
Fáj amikor táncdalok silány nyelvét hallgatom, pedig oly kitartóan közlik a világ nagy zaját, erőszakosan és nagyon sok esetben tehetségtelen (inkább máshoz értő)emberek….Zajfesztivál!:(((())))))

…majd csend és megszólal egy–egy hang, ami nem e földi, csatorna ez föntről, üzenet…szép üzenet, léleksimogató és tele van szeretettel és megbocsájtással. Annyira szerencsés ember vagyok, hogy dolgozhatok ilyen emberekkel és méltán hívhatom barátnak. KÖSZÖNÖM az élményt. A művészember különben is olvadékony matéria, időjárástól függetlenül melege lehet.
Állj! Úgy száguld velünk az elszabadult élet, mintha a kocsinkban nem volna más, csak gázpedál, pedig van ám fék is. Fékezz!!!
Világválságban vannak a családok és ez nem pénzkérdés. Démoni erők zavarják a családok békéjét s heccelik a legközelebbi rokonokat, barátokat. Vonzó, biztonságos, derűs jó fészket a családoknak! Minden csak egy múló pillanat, játszunk vele. Szabályszerűen játszani: tudomány, szépen játszani: művészet.

Szeretek idegen nyelvű szavakat használni, így a műveltségem látszatát jobban kihangsúlyozni, de most csak a magyar szavakra hagyatkozom.:-)))

Ki vagyunk szolgáltatva a szellemi hatásoknak, olyanok vagyunk, akár egy drót, melyen áram fut keresztül, de mi döntjük el, hogy a felső vagy alsó energia vezetékének adjuk meg magunkat.
Legyünk Lég-kör teremtőek.
A föld légkörét nemcsak a korom, füst, gázok, szemét és mérgek szennyezik, hanem szennyes indulatok, gyűlölet, félelem, kapzsiság, erőszak, irigység…ennek a kénkőszagú fortyogásnak egyetlen oldószere a szeretet, melyet nem követelni, de adni kell, nagy skálájú teremtmény ám az ember és szomjazza a jót! Hát adjatok neki!
Sokszor nagyon idősnek érzem magam, 100 év felett….hmmm..miért nincs mindig, mindenkinél úgy, hogy az igen-igen a nem-nem??? Miért van ennyi szavahihetetlen ember?

Korunk egyik heveny betegsége a céltalan bolyongás, a nevenincs lődörgés, ami sehova sem igyekszik csak mindenhonnan elmenekül. Sokan életkiélést hajszolva csavarognak –sehova-
Nem tudom, hogy olvassa-e valaki, amit kutyanyelven üzenünk Zs.Tüdős Klárával, kinek gondolatait kevertem a saját gondolataimmal??!!!….de mindenképpen reméljük, hogy nyitott szíveket találunk.
A lényeg: ha dolgozik a lélek, annak munkáját szemlélni lélegzetelállító… 🙂
Álljunk hát szóba önmagunkkal és mindenről beszélgethetünk ha azt a jóakarat diktálja. Elégedjünk meg azzal amink van, azt gondolom, hogy ez nagy tudomány.

Éljünk a jelenben és legyünk hálásak, gyógyító balzsam ez, kérjünk bizalommal és várjuk reménységgel.”