Ahogyan én szeretem.
Nem vagyok a konyha nagy varázslója, de enni szeretek. Ebből kifolyólag olykor nekiveselkedek valami finomnak. A tonhallal körített, sült bácskai májas receptemet nem osztanám meg – mert két napig ki volt készülve tőle a gyomrom. Így úgy gondoltam, egy igazi olasz receptet, a Spenótos Pici-t írom le. Nem én találtam ki. Az olaszok évszázadok (ha nem évezredek) óta készítik. Könnyen össze lehet dobni és látványos, kiadós kaja.
Amit én teszek hozzá:
- ½ kg. liszt, (sima BL55)
- egy zacskó bébi spenót
- 1 db. tojás
- cukkini, padlizsán, édeskömény gumó, gomba, pár szem koktél-paradicsom, sárgarépa
Ahogyan én készítem:
A megmosott bébi spenótot egy keverőedényben bot-mixerrel felaprítom – nem túl apróra. Ráütöm a tojást, majd a fél kiló lisztet hozzáadom. Némi vízzel, ízlés szerinti só mennyiséggel összegyúrom a masszát tésztává. Kb. fél órára hűtőbe teszem nyugodni. Persze, aki türelmetlen, ne foglalkozzék holmi pihentetéssel. Talán némileg ragadósabb lesz, de nem vészes. A jól átmozgatott tésztából késsel kb. 1 cm széles, 5-8 cm hosszú darabot vágok le, majd lisztes deszkán összesodrom és egy tiszta konyhakendőre rakosgatom. Mire elfogy a tészta kupacom, már rendesen herótom is lesz a södörgetésből, de az vigasztaljon, hogy a végén sikerem lesz! A södreményeket (amit az olaszok úgy neveztek el, hogy „pici” – bizonyára innen ered magyarban a kicsinyke szó becézett változata) fortyogó sós vízben kb. öt percig főzzük.
E történettel párhuzamosan egy serpenyőben, fűszeres raguvá kotyvasztjuk a zöldségeinket. Én hagymát nem szoktam hozzá tenni, de mindenki vehemenciája szerint rendelkezhet.
Fontos momentumnak vélem a tálalást. A kifőzött élénk zöld södreményekre egyszerűen rákanalazzuk a ragut.
A két kép között 5 perc 32 másodperc telt el – most már sajnálom, hogy elkapkodtam…
Mérhetetlen jó étvágyat kívánok!