Sziasztok!
Ma reggel amikor a tükör előtt matattam az arcomon az imádott kencéimmel és a Lumimmal, ezeken kezdtem agyalászni:
Mi lenne velünk tükör nélkül???
Miért is használunk tükröt????
Egyáltalán ki fedezte fel a tükröt???
és igen, mi lenne velünk tükör nélkül??
Ti miért használtok tükröt, miért nézitek magatokat benne???
Hát én kezdtem megfogalmazgatni, persze jött mindenféle gondolat. A végeredmény pedig ez lett:
Én azt szeretném, hogy egy határozottan ELÉGEDETT érzésem legyen azzal kapcsolatban amit a tükörben látok.
Hogy tessem magamnak és azt gondoljam, hogy ha mások is rám néznek, akkor Ők is egy összességében kellemes, fiatalos, jó benyomást keltő arcot lássanak.
Egészen fiatalon, amikor láttam idősödő, ráncos arcú hölgyeket, bele se mertem gondolni, hogy hogyan fogok majd én kinézni 60 évesen.
És lám lám, elégedett vagyok. Így nézek ki 60 évesen.??????❤️❤️❤️
Hogy sikerül e mindig elégedettnek lennem?
van, hogy nem egészen, hisz az élet van úgy, hogy bebonyolódik és kihívásokkal teli, és ami nekem ilyenkor azonnal kiül az arcomra, de legtöbbször azért sikerül megmenteni a szitut és ez jóóóó!!???
És tényleg????
Mi lenne velünk tükör nélkül??