Intuíció vagy abdukció?

Azt szeretném megmutatni, hogy amire úgy gondolunk, mint intuíció, megérzés, valójában inkább abdukció. A megérzést a tudatalatti folyamatainknak tartjuk, emocionális dolognak vesszük, viszont az abdukció maga a hiperracionalitás.
Ehhez egy személyes történetet választottam, mert úgy látom, az emberek szeretnek kukkolni.
Szóval az is nyer, aki tanulni akar, éppen csak bepillantani az abdukciós folyamat előszobájába, és aki csak leleplezni, tettenérni, hogyan élhet egy coach…
Álmot láttam, ami megtestesült:
Intuíció vagy abdukció?

Úgy 15 éve kezdtem mintát venni az Életből: sosem tapasztalt érzést kóstolgattam, a kirabolt, kifosztott emberét. Valaki folyamatosan lopkodta az ékszereimet. A sort, fene a gusztusát, egy méregdrága Versace fülbevalómmal indította és szép csendesen, ahogy csak a haldokló rabbi rebegi Isten szent nevét, lenyúlta a gyerekkori emlékeimet, a szerelmes férjem ajándékait, aztán meg pénz is párolgott egyik-másik tárcából. Takarítónők, bébiszitterek, majd az ufók, sőt szeráfok is gyanúsítotti körön belül találták magukat. Mi bezzeg, gyarló emberek, az Írás szerint továbbra se mertük megnevezni az “Isten”-t.

Egyszer aztán álmot láttam. Halálos ágyamon feküdtem egy hun kórházban, számból csövek lógtak, suttogtam volna, ha hagyják Jézus végső fohászát: “Éli, Éli, lamma szabaktani”. Valaki, az a valaki felém hajol. Tisztán kivehető a fizimiskája. Sírjak vagy nevessek? Fülembe búgja:
-Kriszti (nem hagynám ki a poént, hogy a jelentése: Krisztus lánya), mindvégig jól sejtetted, én vettem el mindenedet!
A sosemvolt (férjem-)uramat látom a szobában. De már képtelenség üzenni: ugye, megmondtam?! Egy, legalább egy könnycsepp csordul a szememből. Sajnálom őt. Én őt. (Ennek biztosan örülne.). Minden el van rendelve, minden el van rendezve. Jó, hogy nem tudok beszélni, nem ránthatom le a leplet a bűnösről. Talán, szegényem, (na, de ki az a farizeusok közül?) ki se bírná. Mert valóban nem ő a Mindenható! Tudjuk. Persze, hogy tudjuk, de az utolsó percig remélünk. 12 évvel később kiderül, tényleg a jelenésbeli, na ő (de ki is?), csak egy szemét szemfényvesztő, az érzelmek uzsorása, a “Valóság Sivataga”, a büdös csaló.

Üzenet, égi sugallat volt az álom? Vedd számításba, Isten nem ér rá folyton jelenteni nekünk! Mondhatjuk, hogy ráérzés, intuíció? Mi lenne, ha nem jött volna be? Az álom kukába menne, a megérzés elenyészne a mindennapi tévedéseink tengerében. Mennyi intuíció abortálódik naponta? Úgy sejtem, ez valami sokkal rendkívülibb. Egyszerűségében is gyönyörűséges abdukció.

Sebeők-Sebeők házaspár az “Ismeri a módszeremet?” című könyvében bemutat egy megvilágító erejű történetet. Sherlock Holmes, a híres nyomozó éppen egy hajón ringatózik, amikor falatozgatás közben elcsenik az óráját a felöltőjéből. Eddig a véletlen párhuzam. Mielőtt kikötnének, felsorakoztatják a szóba kerülhető személyeket és a Mester belefog: abdukció ON! Mindegyikükkel bájosan elcseveg. Egyiktől a nénikéje felől érdeklődik, másikkal a szülővárosáról diskurál. Miután alaposan megfigyeli a komfortos kérdésekre adott válaszok valamennyi körülményeit, bedobja a horgot. Egyenesen a lopásra tereli a szót és arról is faggatózni kezd. Összehasonlítja a figurák saját testbeszédét, hangszínét, szeme állását, villanását, vagyis a kétféle kérdésre adott reakcióját. Ha a megszokott és a meglehetősen zavarba ejtő témabeli közt éles különbségre lel, megvan a tolvaj.
Hát, szakasztott így történt velem is! Láttam a bűnöst nap, nap után. Megfigyeltem, ha viccel, ha fáradt, ha lesben áll. Összepattanó kirakós. Ez a simulékony, lányosan ringó manipulátor, a mélyen zavart másik, szép pár. Mindig kell egy falazó és egy végrehajtó, az agytröszt mellé. Tehát akkor hogy is van?
Az Atya, a Fiú, a….
A Fiú magára vette a világ bűneit.

Dr. Kollárné Déri Kriszti
Az Ontológus
https://www.drkollarcoaching.hu/kepzeseink.html

Hálás köszönetem férjemnek és tanáromnak, Dr. Kollár József Ph.D-nak.

#abdukció #intuíció #álom #coach #képzés #coachképzés #drkollár #drkolláriskola