Ekkora sokk még nem érte a magyar fuvarozói szektort – azonnali, jelentős áremelés jelenti a kiutat

Gázolajár-sokk! Mi lehet a megoldás? címmel tartott webináriumot két meghívott szakértővel a NiT Hungary. Elhangzott, a közúti fuvarozásban megszűnt az „ársapka”, a kialakult helyzet – több ok miatt is – súlyos. Ekkora sokk eddig soha nem érte a magyar fuvarozói szektort. Ha talpon akarnak maradni a hazai fuvarozói vállalkozások, akkor máról holnapra mintegy húsz-huszonöt százalékos árnövekedést kell érvényesíteniük.

Újabb kihívás érte a fuvarozói szektort: egy pénzügyi válság után a Covid-világjárvány következett, most pedig az ukrán háború. A 2008-2009-es pénzügyi válság előtt a közúti árutovábbítási engedélyek száma 9941 darab volt Magyarországon, ám mire az véget ért, negyven százalékkal csökkent ez a szám. A kiesett negyven százaléknak csak a 13 százaléka tudott visszakerülni a szektorba, s folytatni munkáját – mondta Dittel Gábor a Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestülete – NiT Hungary ügyvezető főtitkára.

Mint fogalmazott: a közúti fuvarozásban megszűnt az „ársapka”, a kialakult helyzet – több ok miatt is – súlyos. Ekkora sokk eddig soha nem érte a magyar fuvarozói szektort.

Mit tehet egy fuvarozó krízishelyzetben?

Lajkó Ferenc, független iparági szakértő, a DigiLog Consulting Kft. ügyvezető igazgatója, a Közúti Fuvarozási Költségindex (KFX) publikálója kiemelte: a legfrissebb hírek szerint az MNB 7 százalékos inflációval számol: rövid távon a háború, középtávon az infláció jelenti a nagyobb kockázatot, így az árstabilitást kell előtérbe helyezni. Mindezek visszafogják a gazdasági növekedést: az idei GDP a jegybank szerint a 2,5-4,5 százalékos tartományban lehet, és 7,5-9,8 százalék közötti tartományban várható éves átlagos inflációs rátát eredményez – indokolt a jegybank.

Lajkó Ferenc szerint ezt kell a jövőben általánosnak tekintenünk. Az semmiképp nem egy kedvező gazdasági környezet, ahol azt látjuk, hogy az infláció nő, a GDP pedig csökken. Minden drágul, a termelés pedig csökkenő pályára kerül. A Covid után láttunk már új jelenségeket, ilyen például a közúti árufuvarozásban dolgozó gépkocsivezetők jövedelmének felgyorsult ütemű növekedése. Az úthasználati díjak évi 3-4 százalékos emelése ugyanígy nem meglepő. Ez évi 3-4 százalékos áremeléssel kompenzálható volt, éves szinten. Mindig megszülettek az áralkuk, s mára ez változott meg – fogalmazott Lajkó. Mára ugyanis a bérinfláció is tartóssá vált az irodai alkalmazottól a sofőrökig. Az alkatrészek, szervizköltségek is mintegy húsz százalékkal emelkedtek. A lízingkamatok duplázódnak, a KAVOSZ-hitelek is eltűnnek. Olyan, akár tíz-húsz százalékos árfelhajtó pluszköltségek is belépnek a szektor életébe, amelyek eddig nem, a kérdés pedig az, hogy a közúti fuvarozók talpon tudnak-e maradni.

Mennyi az annyi?

Nagyságrendileg negyven százalékos üzemanyagár-emelés zúdult a szektorra. Belföldön 14,3, a nemzetközi fuvarozásban pedig 10,9 százalékos azonnali díjemeléssel lenne csak ez az áremelkedés kompenzálható. Az összköltségek növekedése miatt a 2021. évi bázisadatokhoz képest a nemzetközi relációban dolgozó fuvarozók esetében 18,6 százalékot kell emelni a díjakon, ugyanez a belföldi fuvarozásnál 24, 8 százalék.

A szakember elmondta, ma már érdekképviseleti jövedelem- és gázolajár-index, illetve független szakértők által készített, objektív és komplex iparági árindex is rendelkezésre áll ahhoz, hogy a közúti fuvarozás hiteles adatokra támaszkodva tudjon érvelni, amikor költségnövekedéseit a megbízói oldallal szemben érvényesíteni akarja.

„Mit javaslok én? Azt, hogy azonnal, azt, hogy az összes költségre vonatkozóan, bizonyítható mértékben hajtsanak végre áremelést. Keressék meg a partnereiket és kezdjék meg az ártárgyalásokat, valamint rendszeresen kövessék ezt az ingyenesen hozzáférhető árindexet a megfelelő árképzéshez, a talpon maradásuk érdekében.” – fogalmazott Lajkó Ferenc.

Mint elmondta, a díjkalkulációkban szemléletváltás szükséges; a szerződéses és spot fuvarokat szét kell választani; előbbinél havi szinten kell kalkulálni, és a legnagyobb költségelemek tekintetében külön klauzulákat kell alkalmazni, utóbbi esetében pedig szinte napi szintű költségfelülvizsgálat szükséges.

Dittel Gábor hozzátette: egy olyan hullámvasútra került az ágazat, amely valóban megkívánja a naprakész árképzést.

Szerződést kell módosítani!

A szállítmányozói oldalt Dr. Lányi Márton, a Magyar Szállítmányozók Szövetsége elnöke, a Kühne + Nagel Kft. ügyvezető igazgatója képviselte. Emlékeztetett arra, a járványhelyzetnek nincs vége, ráadásul a háború miatt most a légtéri kapacitások jórésze is kiesik, a kerülő légiútvonal miatt drágulnak. Megszűnt a Távol-keleti vasúti forgalom, teljesítményei át fognak terelődni a számtalan problémával küzdő tengeri fuvarozásra. Úgy vélte, a közúti fuvarozás dominanciája nem csökken, inkább erősödni fog. Úgy fogalmazott: a vezető nagyhatalmak és országok a saját érdekszférájukon belül lesznek kénytelenek kialakítani ellátási láncokat. Ha ez a polarizáció végbemegy, a tengeri fuvarozás jelentősége csökken. Valamint fontos a környezetvédelem is, hiszen egyre nagyobb igény van arra, hogy csökkentsük a szén-dioxid kibocsátást.

Azt javasolta: a szektor tagjainak az az érdeke, hogy minél hamarabb reagáljanak az árváltozásokra. Módosítsák partnereikkel a szerződéseiket, amelyekben valamennyi költségelemet egyénileg kell megvizsgálni, és be kell írni egy klauzulát: egy bizonyos százalék költségnövekedés felett azonnali ártárgyalást lehessen kérni.

A cél a korrekt megállapodás. Ágazati érdek, hogy a fuvarozás és szállítmányozás stabil szolgáltatást tudjon nyújtani, a stabilitás alapja pedig a referencia, a megbízható és versenyképes szolgáltatásnyújtás. A kompromisszum lehetőségei megvannak, a szolgáltatóváltás nem érdek megbízói oldalról sem, függetlenül attól, hogy az átlagos fuvardíj-emelkedés mértéke annyi lesz, amennyit a megbízói oldal ezeknek az elveknek a mentén el tud fogadni – szögezte le a szakember.