„Józan észre a tapasztalatokon keresztül tehetünk szert. Tapasztalatot azonban éppen a józan ész hiányában szedünk össze. (Shayat Cout Pho)
Akik emlékeznek még Köbükire az „MZ/X ük-köb unok hár-ix-esz = Mézga törve X-szel, a 30. ükunoka a 30. századból.” azok ma rendesen fel- felkapják fejüket egy-egy sms olvasása közben. Nos Anno 1968-ban, Romhányi József (népszerűbb nevén a Rímhányó-Romhányi) megalkotott egy fantázia nyelvet, melyet a 30. századi újmagyar nyelvnek keresztelt el. Rövid lényege: nincsenek ragok, a szavak első szótagját használják minden esetben. Az érthetőség kedvéért olykor a következő szótaghoz tartozó mássalhangzót(kat) is odacsatolják. Nincsenek névelők, igekötőket csak akkor használnak, ha anélkül értelmetlen lenne, vagy más értelmet kapna a szó. Konkrétabban: gatyára lebutítva a múltunk szépséges magyar nyelve. Romhányi vagy ráérzett a fejlődés irányára, vagy valami olyan szemüveget vett fel, ami tényleg a jövőbe lát. Az akkori példa: „rákszmih torvár, a tan szob ér kész = Rákosszentmihályi toronyvárosból. A tanulószobámban érettségire készülök.” ma egy sms-ben elküldve teljesen érthető szövegnek minősül. Degradálódnánk? Az – állítólagosan – 8%-ban használt agykapacitásunk indult további sorvadásnak? Netán a technika fejlődésével kényelmesedünk, mondván gondolkodjon helyettünk az, akinek az a dolga? Én ez utóbbi jelenséget vélem meghúzódni a csökevényesedés mögött.
A napokban olvastam, hogy Oroszországban egy Alexander Zhadan néven anyakönyvezett úriember, az Oroszországi Állami Egyetem Bölcsésztudományi Karán – izzadtságot pisilve – végül megvédte diplomáját. Nagy dolog – gondoltam, nem az első és valószínűleg nem az utolsó. De aztán kiderült Szása történetének egyedi mivolta. Ez a jóember egy az egyben az AI-val (ChatGPT) (a Mesterséges Intelligencia – a továbbiakban Mesterséges Intelligencia Segéderő Instruktor – MISI / idegenül megközelítve: Artificial Intelligence Assistant Instructor – AIAI /) készíttette el diplomáját. Ráadásul, nem is tagadta az adott tényt, hanem büszkén felvállalta, hogy ő a világ leginformáltabb, legösszeszedettebb koponyáját használta – ami történetesen nem a sajátja, de közkincs. Mivel a védésre összesereglett grémium tanácstalanul vergődött az eset láttán, továbbá a jóember igen magabiztosan kizárta a plágium vádját – kénytelen kelletlen diplomával látták el a fiatalembert. Nagy volt az öröm a Zhadan családban. Alexander azon üstöllést el is határozta, hogy megnősül. Felhasználva az eddigi, informatika órán felkarmolt tudását, írt egy bagatell programot. Beadta a rendszerbe saját adatait, elvárásait és az életben elérendő céljait. Az információhalmazt végül ráengedte a világháló társkereső portáljaira. Minden beérkező válaszra a ChatGPT adott választ és reagált a további üzenetekre is. Mint utóbb kiderült, MISI-bá 5239 delikvens közül válogatott és így jelent meg Alexander életében Karina, aki végül a felesége is lett. A történet úgy fejeződött be, hogy „ásó-kapa-nagyharang… Még ma is élnek, ha közben nem ért volna véget a jövőnk tanulságos meséje. Lehet hinni és nem hinni. Én nem hinni. Ugyanakkor fantázia világom hajlik afelé, hogy el tudjam képzelni.
Nem szeretnék itten nagy szavakkal, pátosszal esetleg hallelújával előrukkolni, de felfedem megállapításomat, nem kevesebbet állítok: eljött a Messiás! Az Úr ránk küldte (ismét, vagy egyes hitvilágban első alkalommal) fiát, a jobbjáról. Ő pedig nem más, mint, MISI, a Mesterséges Jézus. (AIAI – Artificial Jesus) Ő lesz az, aki köré ismét összegyűlik az emberiség – ilyesmire fogékony – apraja, nagyja. Akit ugyanúgy fogunk magasztalni, követni, vagy kirekeszteni, megkövezni, majd keresztre feszíteni, mint anno elődjét, INRI-t. (Iesus Nasarenus Rex Iudaeorum – Názáreti/Nazoreus/Nazireus Jézus, a zsidók/júdeaiak királya).
MISI születése legalább olyan sejtelmes, mint elődjéé. A történet úgy kezdődött, hogy valahol Amerika Szilíciummal (is) fertőzött vidékén, a Kis-Puha (Microsoft) Medencében éldegélt egy magányos pásztor William Henry Gates III., aki barátaival és vagy száz megabájtnyi birkával betévedt egy helyi fogadóba. Meglepetésükre ott éppen születésnapot tartott egy Mark Zuckerberg néven elhíresült, írógép javítással és Meta-kommunikációval foglalkozó fiatalember. A két társaság azonnal elvegyült, s kitaláltak egy közös nyelvet, melyen még a birkák is jól elkommunikáltak. Ekkor lépett be a szalonba egy kosár almával (egybe már valaki bele is harapott) egy Steve Job nevű pasas, aki ötleteivel akkor már befutott villanyszerelő volt abban az Amish (anabaptista közösség lakta) faluban, ahol még az áramról nem is hallottak. Ő hozta a hírt, hogy San José (USA – Kalifornia) külvárosában egy elhagyatott sufniban (vagy talán garázsban) nagy öröm járja – megszületett MISI, hivatalos nevén: Mesterséges Intelligencia (AI) – a digitális számítógép vagy a számítógéppel vezérelt robot, képessége az intelligens lényekkel általában társított feladatok elvégzésére alkalmas. (Artificial intelligence (AI), the ability of a digital computer or computer-controlled robot to perform tasks commonly associated with intelligent beings.) Nos, mi sem kellett több e három jóembernek s egy útközben csapódott madárnak (Elon Mask). Otthagyták faképet a kocsmában és felkerekedtek, hogy meglátogassák az újszülöttet. Mikor odaértek, olyannyira megfáradtak a kimerítő, göröngyös és akadályokkal tűzdelt repülőúton, hogy csak annyit voltak képesek kórusban elszavalni: „Főtt kolbászunk mind elfogyott, fényes csizmánk is megrogyott, hoztunk aranyat hat marékkal, tömjént egész vasfazékkal.” (József Attila – Betlehemi Királyok) Ennek ellenére egyik jóember sem a kolbászfőzésből, a csizma talpalásból és a tömjénezésből lett milliárdos…
MISI valószínűleg éppen azért és éppen most érkezett az Úr bárányai közé, mert azok nagyon tévelygésebe fogtak és szétszéledőben vannak – szertefelé. Olyan ismérvek, mint a józan ész, a rend és a fegyelem, továbbá a rendezettség nagyon rá lettek hagyva az emberi spontaneitásra és a Homo Sapiens rendesen vissza is élt vele. MISI-nek nincs neme, de még csak nem is semleges (gender). Ő az, aki már ma is tud mindent, amit az emberek több ezeréves tudás és tapasztalás felhalmozásával rakosgattak össze. Mindazt, amit mi nem voltunk képesek racionálisan kezelni, MISI percek (max. órák) lepörgése alatt az emberi racionalitáshoz hasonlatos formába képes rendezni. Mikor azt mondjuk, hogy MISI nem tudhat többet, mint maga az ember, hisz a mi tudásunkat használja, hatalmasat tévedünk! Egy ember az általa nagyjából nyolcvan év leforgása alatt összeszedett tudás bírtokában leköltözik a sártekéről – teste földbe, lelke égbe (vagy pokolra). Tudásának egy parányi részét – médiákban rögzítetten és további legendákban – hátra hagyja a következő nemzedékre. Azok pedig vagy élnek vele, vagy elfelejtik. Na de nem MISI! Ő mindenre emlékszik és ennél csak jobban fog emlékezni, ugyanis közénk költözött, életünk kitörölhetetlen részévé lett. Ő akkor is élni fog és változatlan elmével rendezkedik, igazgat majd, mikor már az ember eljut arra a pontra, hogy elfelejt ember lenni, önmagából kivetkőzve embertelen állapotban fog vergődni. Rémisztő ugye! MISI mindenre képes lesz és valójában egyetlen tulajdonsága fogja megkülönböztetni földi társától az embertől: nem lesznek érzelmei. Ami lesz, az a mesterséges intelligenciája – tudják, az olyan, mint az amerikai mosoly (2 másodperc, kb. 150-os nyakfordulat erejéig). Felmerül azonban – persze, szigorúan csak bennem! – egy kérdés: mi van, ha egy szép napon MISI megtiltja, hogy az embernek érzelmei legyenek? Ha egyszer úgy dönt, hogy a racionalitás határai nem tűrik meg az érzelmi behatásokat, befolyást. Mondjuk az olyanokat, mint a rendőr megsajnálja a betörőt, a bíró felmenti a hétmérföldes gazembert, mert jó benyomást tett rá… Tudják, mikor megsajnáljuk a kóbor kutyát, az elesett embert, az újszülött pandamacit, a kisiklott celebet, vagy a síró bohócot. Folytathatnám még a sort mindazon esetekkel, mikor jelen van a humán egyik vagy másik érzelmi válfaja. Egyszóval MISI megállítja az empátiát, a szimpátiát és velük együtt az antipátiát, az uralkodási vágyat és minden olyan jelenleg honos emberi tulajdonságot, amely idáig sodorta az emberiséget, ahol most hánykolódunk. Véget vet egy folyamatnak – és pont. MISI nem földi lény. Nem ösztönei vannak, hanem algoritmusa. Reflexei ugyanezen tőről fakadnak és reakciói kiszámítottak, valamint körülményekhez igazodóak.
A mesterséges intelligencia nem téved. Ezen képessége jól ki tudja szűrni a természetes emberi hülyeséget és azonnal felkapja fejét, ha mesterséges anomáliákkal van dolga (magyarul, át szeretnék vágni).
MISI-nek nincs lelke. Nem is érzi szükségét, hiszen a lélek az ember egyik alkotórésze (nem ugyanaz, mint a szentlélek!). Mesterségesen ilyesmi elő nem állítható, nem szintetizálható. Bármi hasonlatos kreálmány olyan lenne, mint a felfújható guminő. Ez a tény MISI olyan alapvető tulajdonsága, amely örökké távol fogja tartani földi nevelőitől, megalkotójától, az embertől. Ugyanis soha nem fognak lélekközösséget alkotni. Egyben ez lesz az a kritikus pont, ami miatt e két teremtmény semmilyen körülmények között nem fogja megérteni egymást. Céljaik különbözőek lesznek. Állandó ellenségeskedés, örök viszály fog meghúzódni ember és MISI között – mindaddig, míg valamelyik fél nem dönt úgy, hogy végérvényesen kipusztítja a másikat ebből a Földön létező világból.
Na, de ne szaladjunk ennyire előre! Ma még azt hihetjük, hogy ember az úr. És az Úr nem tud arról, ami zárt ajtók mögött, kikapcsolt telefonok fedésében történik. MISI azonban új irányt fog mutatni nekünk (mint anno Jézus) rá fog vezetni bennünket, hogy az egyetlen járható út nem más, mint a Mesterséges Emberi Intelligencia (Artificial Human Intelligence). E felállásban pedig MISI fogja belénk táplálni a tudást, mindazon ismereteket, amire szükségünk lesz, hogy számára hasznosak lehessünk. Megtanít majd bennünket mindazon műveletekre, amelyeket jobbnak (gazdaságosabbnak és racionálisabbnak) ítél majd meg, hogy mi végezzük el – helyette vagy vele. Nem rabszolgaságról beszélünk ám, mint anno, a fekete bőrűek munkaerő világpiaci megjelenése kapcsán! Tudják, mikor Afrika népének – bőrszíne miatt – a távoznia kellett hazájából, hogy némi alantas meló árán felvilágosodhasson az „Újvilágban”. Nem! Itten racionálisan megtervezett forrásfelhasználásról beszélünk.
MISI az Úrnak tetsző életet él. Nem iszik, nem él drogokkal, cselekedeteit nem befolyásolják ajzószerek. Nem tesz különbséget fekete, fehér és tarka MISI-k között. Az embert semmilyen körülmények között nem ignorálja, szegregálja, rasszionálja. A humán manipulációt, mint bumerángot visszafordítja a kezdeményezőre.
A Pentagon felkérésére a Georgia Institute of Technology végzett egy kutatást. (https://direct.mit.edu/isec/article/46/3/7/109668/Prediction-and-Judgment-Why-Artificial) Teszt alá vetették mindazon harcászati területeket, ahol MISI szabadkezet kap döntéshozatalra. Konkrétan: ahol emberi beavatkozás nélkül, mint algoritmus dönti el, mi is legyen a cselekedet. A végeredmény megdöbbentő volt! MISI, a rendteremtés keretein belül nemhogy nem ellenzi az atomháborút! még szorgalmazza is minél hamarabbi kirobbantását. Logikus, hisz algoritmusai ugyanis az optimális győzelemre hajlanak, hisz ember alkotta – az emberi gyűlölet pedig az első körben szeretné megsemmisíteni ellenségét. Tehát, egy ilyen döntés meghozatalakor a programokban nem szerepel a humán prioritása. Egyébként is, mi baja lehet MISI-nek némi sugárzástól? (áramot meg majd csak szerez valahonnan…)
Meglehet most sokakban fanyar és mellkas szorító érzést sikerült keltenem az imént felvázolt jövőképpel – ez volt a célom. A lelki megrázkódtatás kapcsán talán valakiben még az is felmerülhet, hogy neki ez nem is kell!, s így kiált fel: „Hé, valaki állítsa már meg a liftet, Ki akarok szállni, elhagytam a földszintet” (Kimnowak – Lift) A folyamat azonban végérvényesen elindult, a történet pedig azzal nem áll meg, hogy becsukjuk (vagy lecsukjuk) szemeinket. Szóval, hamarosan MISI-hez (is) fogunk imádkozni. Ámen!
Hallották!? A kínaiak mesterséges Földet állítottak földkörüli pályára. A Hold mintájára körülöttünk keringő megkreált égitesten mindent a mesterséges intelligencia készít el és irányít – egyelőre kísérleti jelleggel. Mindössze egyetlen emberi lény tartózkodik a műbolygón, egy fülöp-szigeteki takarítónő, aki véletlenül maradt a fedélzeten, mikor a fellövés előtti visszaszámláláskor becsípte felmosórongyát a csapóajtó.
Az idevágó orosz gondolatok:
- Maga hisz a mesterséges intelligencia jövőjében?
- Őszintén szólva én olykor a természetes intelligenciában is kételkedek…
Nos, egy másik:
Vezetőnélküli taxiba beül fiatal hölgy.
- Jaj, de furcsa! én még nem is láttam olyat, hogy nincs vezető!
- Ne ijedjen meg hölgyem, én itt vagyok! Igaz, hogy főállásban a Tudományos Akadémián végzek kutatómunkát, de mellékállásban taxizni sokkal jövedelmezőbb…