Ha egy problémát nem szeretnél megoldani, tégy úgy, mintha nem is lenne. Egy idő után körülötted mindenki más úgy fog tenni, mintha a te problémád nem is létezne.” (Shayat Cout Pho) A napokban megkérdezték tőlem, hogy milyen műfajban írok. Be szerették volna határolni, kategorizálni személyemet, ha netán valami katalógusba szeretnének elhelyezni, akkor melyik polcon szorítsanak […]
„Minden uralkodó – a szemétdomb gazdájától a világbirodalmak irányítójáig – álma egy hatalmas piramis megépítése, melynek tetejére felkapaszkodva maga mögött tudja hagyni a porfészket, ahol alattvalói felépítették birodalmát.” (Shayat Cout Pho) Ha hiszik, ha nem, az ősök által, vagy a szerencse szekerén összehordott vagyonok herdálásról kezdtem írni egy gondolatsort, „Herda, a hét nyolcadik napja” […]
„A fájdalom, mint kellemetlenség eszköz a manipulációra. Elvonása pedig növeli a komfortérzetet.” (Shayat Cout Pho) Tudom, elsőre zavarosnak tűnik a fenti gondolat, de esküszöm, meg tudom magyarázni. Az általános gondolkodásunk ugyanis abból indul ki, hogy az ember alapállapota a „jól érzem magam”. Ebből a státuszból farag le darabkákat minden egyes kellemetlen behatás. (környezeti, testi, lelki […]
“Ha nem találjuk a józan eszünket, próbáljunk visszaemlékezni, hogy hol használtuk legutoljára.” (Shayat Cout Pho) A fantom-faktum kifejezést egy műszónak szánom. Ne keressék az értelmezőben sem – én találtam ki. Egy öszvér-fogalom azon mesterkedésre, mikor tényként tálalnak elénk olyan kitalálmányokat, amelyek beleillenek a valóság azon szeletébe, amelyet kivágtak onnan, mert domináns érdekekbe ütköztek. Sokszor elég […]
„Vannak pillanatok az életben, mikor nagyjából annyit tudunk, amennyit nem értünk.” (Shayat Cout Pho) Biztos mással is történt már olyan, hogy a környezetből érkező információkra reagálva felállt karján a szőr és úgy érezte, mintha valaki bebújt volna bőre alá, felkúszott egészen a zsigerekig, nehogy-már-jó-legyen (diszkomfort) érzést kelteni. Nos, nálam ez a napokban megtörtént. Svéd barátainknál […]
„A világ legkönnyebb dolga más farok-csontjával csalánkodni” (Shayat Cout Pho) Előre elhatárolódom a fenti idézet egy másik, áthallható és egyben sértő verziójával történő összemosásától! Az érdekesség kedvéért azonban megjegyzem, hogy az orosz közegben például az adott jelenséget úgy közelítik meg: „nem építhetsz boldogságot valaki más bánatára” (на чужом горе счастья не построишь) Van nekik is […]
„Ha az évet összegzendő, szilveszternek éjjelén a felnőtt, cselekvőképes lakosság körében kiosztanánk egy tasli/fő fejadagot – titokban mindenki tudná, hogy miért is kapta.” (Shayat Cout Pho) Visszagondolva az elmúlt év eseményeire, könnyen beláthatjuk, hogy a tavalyi B.U.É.K fordítva sült el. Ezen okból felbuzdulva javaslom, az idén próbálkozzunk egy K.É.U.B variációval, hátha ismét a fordítottja jön […]
„Mikor igazat mondani veszélyes, hazudni pedig szégyen – mondj el egy viccet!” (Shayat Cout Pho) Az én mostani viccem így szól: Időben kezdj el összeveszni barátaiddal, rokonaiddal, szeretteiddel, hogy megspórold a karácsonyi ajándékok tetemes kiadásait! Tudom, ez egy gonosz gondolat (vicc) és senki ne vegye akár megfontolásra sem fejébe, nemhogy komolyan! – a körülmények hozták […]
„Aki nem veszi fáradtságot a megújuláshoz, az belefárad a régi megtartásába.” (Shayat Cout Pho) A természet egyik alapkódja, hogy ami nem fejlődik az sorvad. Nincs harmadik állapot. A stagnálás tehát illúzió, ami azzal hiteget, hogy még nem ment totálisan rottyá, de már elindult az örök vadászmezők irányába. Biztosan más is kifigyelte, hogy zavaros idők […]
„Minden ember más és más. Akinek nem tetszik ez a felállás, az másabb szeretne lenni mindenki másnál.” (Shayat Cout Pho) Figyelem! Előre jelzem, hogy a nyugalom megzavarására alkalmas gondolatok merültek fel bennem. Még mielőtt valaki felidegesítené magát, s édesanyámat keltegetné örök nyugalmában – jelzem, hogy nem elméletet, esetleg filozófiai fejtegetést, vagy az orvostudomány felismeréseit […]